2011. december 30., péntek

Banánkenyér kicsit másképp

Szilveszteri bulira viszik holnap a fiúk a sós háromszögek mellé. Én nem vagyok nagy rajongója a banán kenyereknek, de van, aki egyenesen odavan érte.
Hihetetlen, hogy ismét vége van egy évnek. Sok mindenért hálát adhatunk Istennek. Családunk egy csodálatos kis unokával bővült idén. Így heten lettünk, mint a gonoszok. :-)
A hetes szám egyébként a teljesség száma is. Nem foglalkozok szám misztikával, csak úgy megjegyeztem.
Ennek a Szilveszternek csak egyetlen szépség hibája van, hogy nem fehér a táj. Nagyon hiányzik a hó. A tisztaság jelképe, ami minden koszt betakar, és az az érzése támad az embernek, hogy alatta is minden ragyogó.
- 3 db tojás
- 21 dkg barna cukor
- 1 db narancsnak a leve
- 2,2 dl olaj
- 3 db banán
- 1/2 citrom reszelt héja
- 10 dkg vágott dió
- 10 dkg aszalt áfonya
- 5 dkg mazsola
- 22 dkg dkg liszt
- 1 csomag sütőpor
- Dr Oetker mandula ízű cukormáz 

Elkészítése:
A sütőt 180 fokra előmelegítem. A tojást a cukorral összeturmixolom, majd hozzáadom a narancslevet, az olajat, a villával összetört banánt, majd a  diót, aszalt gyümölcsöt, mazsolát. Legvégül hozzászitálom a lisztet és a sütőport. Összekavarom, és vajazott kuglóf formába öntöm. Bő 3 /4 óra kell a sütéshez, de az is lehetséges, hogy egy óra.
Ha kihűlt, marcipán ízű cukormázat kenek a tetejére.

Csak egy kis hit kell

" -Az emberek manapság túl sokat várnak el a házasságtól - jegyezte meg egyszer. - Magát a tökélyt. Arra számítanak, hogy a házasság minden perce kész boldogság. Ilyesmi viszont csak a tévében létezik vagy a moziban. A való életben aligha tapasztalja ezt az ember. Ahogy Sarah szokta mondani, itt húsz boldog percet, amott negyven boldog percet kapunk, s ezek a boldog percek végül összeadódnak valami gyönyörűvé. A dolognak az a titka, hogy amikor éppen nem olyan csuda nagyszerűen alakul a helyzet, ne vágjuk a szemétbe az egészet, hanem érjük be egy jó kis veszekedéssel. Nem olyan nagy ügy, ha a párunk olykor szekál minket, vagy éppenséggel a terhünkre van. Természetes része ez a szoros együttlétnek. De ugyanez az együttlét micsoda örömökkel is jár, például, amikor közösen figyeljük a gyerekeinket, vagy amikor ébredés után egymásra mosolygunk... Hagyományaink tanítása szerint ezek az örömök áldásnak számítanak. Az emberek sokszor megfeledkeznek erről. "
Mitch Albom: Csak egy kis hit kell
Salzburg 2011

2011. december 21., szerda

Sonkás szendvics

Így néz ki, amikor hideg vacsora van. Gyors igényeket, gyors megoldásokkal lehet csak kielégíteni. Nálunk gyakran fordul elő az, hogy a fiúk kétszer vagy háromszor vacsoráznak egy este leforgása alatt. Hát ember legyen a talpán, akiből csak úgy jönnek az ötletek nagy számban. Nem kell ehhez semmiféle tudomány. Csupán ötletként említem "tűzoltáshoz".
Hozzávalók:
- pulyka sonka
- újhagyma
- sajtkrém
- juhtúró

Elkészítése:
Kötözött füstölt pulyka sonkát a Mars téri piacról szoktam venni. Ezt jó alaposan megfőzöm, és ha kihűl, gyönyörűen lehet szeletelni.
Sokkal egészségesebb, mint a bolti felvágottak.
"Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne el ne vesszen, hanem örök élete legyen."
Jn 3,16
Dublin 2011

2011. december 18., vasárnap

Csokis- mézes kocka

Váratlan alkalomra készült ez a sütike "előregyártott elemekből". Gyakoriak minálunk az ilyen és ehhez hasonló előre nem látott események. Ilyenkor pillanatok alatt ki kell találni valamit, és még rövidebb idő alatt össze is kell állítani.
Annak idején, amikor én még kislány voltam, nem volt divat előre bejelentkezni, ha az embernek kedve támad a nagyon közeli rokonait vagy barátait meglátogatni. Egyet gondolt, és bekopogott szépen.
Persze voltak olyan alkalmak is, amikor egyeztetni kellett időpontot, de a nagynénikéim, nagybácsikáim általában meglepetésként érkeztek. Olyankor hatalmas volt nálam az öröm. Nagyon szerettem, ha vendég érkezett és azt is szerettem, ha mi mentünk vendégségbe.
Szó sem lehetett arról, hogy a vendég vacsora nélkül távozzon. Improvizálni kellett hát abból, ami a hűtőben volt található. Ez mindig az én dolgom volt. Nagyon szerettem ezt a feladatot. Ameddig a nagyszüleim a vendégekkel beszélgettek vagy römiztek az ebédlőben, én elvonultam a kis konyhába, és pillanatok alatt olyan hidegtálakat készítettem, hogy mindenki csak csodálkozott. Irigykedtek is a nagymamámra, hogy ilyen segítsége van. Én meg csak lubickoltam a siker élményben.
Hozzávalók:
- mézes lapok
- csokikrémpor
- néhány ek porcukor
-1/2 l tej 
- 1 csomag csokimáz

Elkészítése:
A csokikrémport felverem a tejjel és a porcukorral, a csomagon található előírás szerint. Megtöltök vele két mézes lapot. Tetejére csokimázt olvasztok.

Az ember feladata az életben

Minden embernek kell, legyen egy feladata ebben az életben - kötelességen belül, vagy azon felül is talán -, mert különben nem lenne értelme annak, hogy él. Az emberi világ több kell, legyen, mint egy bonyolult szerkezetű gép, melyben minden ember egy fogaskerék szerepét tölti be... Minden embernek kell, legyen egy feladata, egy titkos küldetése, mely Istentől való.
Wass Albert
2011 Dublin

2011. december 13., kedd

Forró csoki Peyton and Byrne

Majdnem feledésbe merült a fantasztikus forró csoki, amit Szabolcs hozott előző alkalommal Londonból.
Jól eltettem jó helyre, aztán véletlen rátaláltam. Kicsit ijesztő a dolog, mert ez tipikusan az öregség jele. Ilyenkor mindig szegény nagymamám jut eszembe, aki kilencven éves korára, eljutott arra a szintre, hogy szinte mindent jól elpakolt, hogy ínségesebb időkre is jusson belőle. Nehezteltem is néha rá, mert sok minden megromlott, ezért  ki kellett dobni egy idő után. Nem is értettem igazán, hogy miért dugta el saját maga elől a dolgokat úgy, hogy soha meg nem találta.
Közben volt lehetőségem megfigyelni más idős embereket, akik hasonló módon cselekedtek. Rájöttem, hogy semmi más oka nincs az egésznek, csupán csak az, hogy kissé megöregedtek.:-)
Jaj nekem, mi vár rám!?!?!?!?!?

 Hozzávalók:
- 250 ml tej
- 4- 5 tk Peyton and Byrne instant forró csoki

Elkészítése:
A tejet felforrósítom, majd hozzáadok 4- 5 teáskanálnyi forró csokit. Jól elkeverem, és már lehet is inni.

Aki az Úrban bíznak, nem fáradnak el

„Akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek mint a saskeselyűk,  futnak és nem lankadnak meg,
járnak és nem fáradnak el!” (Ézs. 40. 31)
Dublin 2011.

2011. december 6., kedd

Pancerotti

Tegnap este eszébe jutott Márknak a pancerotti. A Bartók téren lehetett kapni akkor még, amikor társastáncra járt. Útban hazafelé gyakran kért, hogy vegyek neki. Számomra azért nem volt szimpatikus a dolog, mert bő olajban készült. Nos, tegnap megkért, hogy hozzak neki egyet vacsorára. Mivel esett az eső, kitaláltam, hogy inkább elkészítem otthon, és így az egész család részesülhet a finomságból. A baj az, hogy túlságosan is finomra sikeredett, így lehetséges, hogy ismétlés következik.
Hozzávalók:
- 50 dkg liszt
- 2 tojás
- 1 csomag gyors élesztő
- 1 ek só
- 1 doboz kefir vagy joghurt
- néhány kanál tejföl
- 1 ek cukor
- 1 ek olíva olaj
- kevés tej

- 15 dkg pulykamellsonka
- 20 dkg sajt (mozarella, trappista)
- tejföl

Elkészítése:
A tésztához a hozzávalókat jól összedolgozom. A lényeg az, hogy ne ragadjon a kezemhez vagy a tálhoz. Ha kell kis lisztet szórok rá, és beledolgozom, vagy pedig egy kis tejjel hígítom. Langyos helyen duplájára kelesztem. Közben amíg kel, a sonkát és a sajtot pici kockára vágom, és elkeverem a tejföllel. Ha megkel a tészta, teniszlabda nagyságú darabokat szaggatok ki belőle, amit téglalap alakúra próbálok nyújtani. Megtöltöm egy kis töltelékkel az egyik felét, majd ráborítom a másik felét, és jól összenyomkodom, hogy sütés közben ne follyon ki. Bő forró olajban aranysárgára sütöm. Szalvétára szedem ki, és leitatom a fölösleges olajat róla.
Melegen tálalom.

Add át terhedet az ÚRnak!

"Vesd az Úrra terhedet, és ő gondot visel rád! Nem engedi sohasem, hogy ingadozzon az igaz."
Zsoltárok könyve 55:23